felhatalmaz

felhatalmaz

Hungarian

Etymology

fel- +‎ hatalmaz

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlɦɒtɒlmɒz]
• Hyphenation: fel‧ha‧tal‧maz

Verb

felhatalmaz

1. (transitive) to empower, authorize

Conjugation

conjugation of felhatalmaz

Infinitive			felhatalmazni
Past participle			felhatalmazott
Present participle			felhatalmazó
Future participle			felhatalmazandó
Adverbial participle			felhatalmazva
Potential			felhatalmazhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	felhatalmazok	felhatalmazol	felhatalmaz	felhatalmazunk	felhatalmaztok	felhatalmaznak
		Definite	felhatalmazom én téged/titeket felhatalmazlak	felhatalmazod	felhatalmazza	felhatalmazzuk	felhatalmazzátok	felhatalmazzák
	Past	Indefinite	felhatalmaztam	felhatalmaztál	felhatalmazott	felhatalmaztunk	felhatalmaztatok	felhatalmaztak
		Definite	felhatalmaztam én téged/titeket felhatalmaztalak	felhatalmaztad	felhatalmazta	felhatalmaztuk	felhatalmaztátok	felhatalmazták
Conditional mood	Present	Indefinite	felhatalmaznék	felhatalmaznál	felhatalmazna	felhatalmaznánk	felhatalmaznátok	felhatalmaznának
		Definite	felhatalmaznám én téged/titeket felhatalmaználak	felhatalmaznád	felhatalmazná	felhatalmaznánk	felhatalmaznátok	felhatalmaznák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	felhatalmazzak	felhatalmazz or felhatalmazzál	felhatalmazzon	felhatalmazzunk	felhatalmazzatok	felhatalmazzanak
		Definite	felhatalmazzam én téged/titeket felhatalmazzalak	felhatalmazd or felhatalmazzad	felhatalmazza	felhatalmazzuk	felhatalmazzátok	felhatalmazzák
Conjugated infinitive			felhatalmaznom	felhatalmaznod	felhatalmaznia	felhatalmaznunk	felhatalmaznotok	felhatalmazniuk

Derived terms

• felhatalmazás