farkú
Hungarian
Etymology
farok (“tail”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɒrkuː]
- Hyphenation: far‧kú
Adjective
farkú (not comparable)
- -tailed
- kétfarkú kutya ― two-tailed dog
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | farkú | farkúak |
| accusative | farkút | farkúakat |
| dative | farkúnak | farkúaknak |
| instrumental | farkúval | farkúakkal |
| causal-final | farkúért | farkúakért |
| translative | farkúvá | farkúakká |
| terminative | farkúig | farkúakig |
| essive-formal | farkúként | farkúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | farkúban | farkúakban |
| superessive | farkún | farkúakon |
| adessive | farkúnál | farkúaknál |
| illative | farkúba | farkúakba |
| sublative | farkúra | farkúakra |
| allative | farkúhoz | farkúakhoz |
| elative | farkúból | farkúakból |
| delative | farkúról | farkúakról |
| ablative | farkútól | farkúaktól |
Derived terms
- kétfarkú