extrém
See also: extrem and Extrem
Czech
Noun
extrém m
- extreme (thing at one of the opposite ends of a range or scale)
Related terms
- extrémní
- extrémně
- extremista
- extremismus
See also
- pól
- maximum
- minimum
Hungarian
Etymology
From German extrem, from Latin extremus.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛkstreːm]
- Hyphenation: ext‧rém
Adjective
extrém (comparative extrémebb, superlative legextrémebb)
- extreme
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | extrém | extrémek |
| accusative | extrémet | extrémeket |
| dative | extrémnek | extrémeknek |
| instrumental | extrémmel | extrémekkel |
| causal-final | extrémért | extrémekért |
| translative | extrémmé | extrémekké |
| terminative | extrémig | extrémekig |
| essive-formal | extrémként | extrémekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | extrémben | extrémekben |
| superessive | extrémen | extrémeken |
| adessive | extrémnél | extrémeknél |
| illative | extrémbe | extrémekbe |
| sublative | extrémre | extrémekre |
| allative | extrémhez | extrémekhez |
| elative | extrémből | extrémekből |
| delative | extrémről | extrémekről |
| ablative | extrémtől | extrémektől |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN