exhumál

exhumál

Hungarian

Etymology

From Late Latin exhumō (“to unearth”), from Latin ex- (“out of”) + humō (“to bury”), from humus (“earth”).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛkshumaːl]
• Hyphenation: ex‧hu‧mál

Verb

exhumál

1. (transitive) to exhume

Conjugation

conjugation of exhumál

Infinitive			exhumálni
Past participle			exhumált
Present participle			exhumáló
Future participle			exhumálandó
Adverbial participle			exhumálva
Potential			exhumálhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	exhumálok	exhumálsz	exhumál	exhumálunk	exhumáltok	exhumálnak
		Definite	exhumálom én téged/titeket exhumállak	exhumálod	exhumálja	exhumáljuk	exhumáljátok	exhumálják
	Past	Indefinite	exhumáltam	exhumáltál	exhumált	exhumáltunk	exhumáltatok	exhumáltak
		Definite	exhumáltam én téged/titeket exhumáltalak	exhumáltad	exhumálta	exhumáltuk	exhumáltátok	exhumálták
Conditional mood	Present	Indefinite	exhumálnék	exhumálnál	exhumálna	exhumálnánk	exhumálnátok	exhumálnának
		Definite	exhumálnám én téged/titeket exhumálnálak	exhumálnád	exhumálná	exhumálnánk	exhumálnátok	exhumálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	exhumáljak	exhumálj or exhumáljál	exhumáljon	exhumáljunk	exhumáljatok	exhumáljanak
		Definite	exhumáljam én téged/titeket exhumáljalak	exhumáld or exhumáljad	exhumálja	exhumáljuk	exhumáljátok	exhumálják
Conjugated infinitive			exhumálnom	exhumálnod	exhumálnia	exhumálnunk	exhumálnotok	exhumálniuk

Derived terms

• exhumálás

Related terms

• exhumáció

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN