esztendő
Hungarian
Etymology
From ez (“this”) → ezten → eszten + idő (“time”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛstɛndøː]
- Hyphenation: esz‧ten‧dő
Noun
esztendő (plural esztendők)
- year
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | esztendő | esztendők |
| accusative | esztendőt | esztendőket |
| dative | esztendőnek | esztendőknek |
| instrumental | esztendővel | esztendőkkel |
| causal-final | esztendőért | esztendőkért |
| translative | esztendővé | esztendőkké |
| terminative | esztendőig | esztendőkig |
| essive-formal | esztendőként | esztendőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | esztendőben | esztendőkben |
| superessive | esztendőn | esztendőkön |
| adessive | esztendőnél | esztendőknél |
| illative | esztendőbe | esztendőkbe |
| sublative | esztendőre | esztendőkre |
| allative | esztendőhöz | esztendőkhöz |
| elative | esztendőből | esztendőkből |
| delative | esztendőről | esztendőkről |
| ablative | esztendőtől | esztendőktől |
| Possessive forms of esztendő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | esztendőm | esztendőim |
| 2nd person sing. | esztendőd | esztendőid |
| 3rd person sing. | esztendője esztendeje | esztendői |
| 1st person plural | esztendőnk | esztendőink |
| 2nd person plural | esztendőtök | esztendőitek |
| 3rd person plural | esztendőjük esztendejük | esztendőik |
Synonyms
- év
Derived terms
- esztendős