erkölcstelen
Hungarian
Etymology
erkölcs (“morality”) + -telen (“-less, without”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛrkølt͡ʃtɛlɛn]
- Hyphenation: er‧kölcs‧te‧len
Adjective
erkölcstelen (comparative erkölcstelenebb, superlative legerkölcstelenebb)
- immoral, corrupt, amoral, profligate
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erkölcstelen | erkölcstelenek |
| accusative | erkölcstelent | erkölcsteleneket |
| dative | erkölcstelennek | erkölcsteleneknek |
| instrumental | erkölcstelennel | erkölcstelenekkel |
| causal-final | erkölcstelenért | erkölcstelenekért |
| translative | erkölcstelenné | erkölcstelenekké |
| terminative | erkölcstelenig | erkölcstelenekig |
| essive-formal | erkölcstelenként | erkölcstelenekként |
| essive-modal | erkölcstelenül | — |
| inessive | erkölcstelenben | erkölcstelenekben |
| superessive | erkölcstelenen | erkölcsteleneken |
| adessive | erkölcstelennél | erkölcsteleneknél |
| illative | erkölcstelenbe | erkölcstelenekbe |
| sublative | erkölcstelenre | erkölcstelenekre |
| allative | erkölcstelenhez | erkölcstelenekhez |
| elative | erkölcstelenből | erkölcstelenekből |
| delative | erkölcstelenről | erkölcstelenekről |
| ablative | erkölcstelentől | erkölcstelenektől |
Derived terms
- erkölcstelenség