engesztel
Hungarian
Etymology
From the same stem as enged (“to allow”) + -eszt (causative suffix) + -el (frequentative verb-forming suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛŋɡɛstɛl]
- Hyphenation: en‧gesz‧tel
- Rhymes: -ɛl
Verb
engesztel
- (transitive) to appease, conciliate (to dispel anger or hatred)
- Synonyms: békít, békéltet, bocsánatot kér
- (transitive) to soften, conciliate, placate, mollify (to alleviate something)
- Synonyms: csillapít, nyugtat, csitít, csendesít
Conjugation
conjugation of engesztel
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd p. sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood | Present | Indef. | engesztelek | engesztelsz | engesztel | engesztelünk | engeszteltek | engesztelnek |
| Def. | engesztelem | engeszteled | engeszteli | engeszteljük | engesztelitek | engesztelik | ||
| 2nd-p. o. | engesztellek | ― | ||||||
| Past | Indef. | engeszteltem | engeszteltél | engesztelt | engeszteltünk | engeszteltetek | engeszteltek | |
| Def. | engeszteltem | engesztelted | engesztelte | engeszteltük | engeszteltétek | engesztelték | ||
| 2nd-p. o. | engeszteltelek | ― | ||||||
| Conditional mood | Present | Indef. | engesztelnék | engesztelnél | engesztelne | engesztelnénk | engesztelnétek | engesztelnének |
| Def. | engesztelném | engesztelnéd | engesztelné | engesztelnénk (or engesztelnők) | engesztelnétek | engesztelnék | ||
| 2nd-p. o. | engesztelnélek | ― | ||||||
| Subjunctive mood | Present | Indef. | engeszteljek | engesztelj or engeszteljél | engeszteljen | engeszteljünk | engeszteljetek | engeszteljenek |
| Def. | engeszteljem | engeszteld or engeszteljed | engesztelje | engeszteljük | engeszteljétek | engeszteljék | ||
| 2nd-p. o. | engeszteljelek | ― | ||||||
| Infinitive | engesztelni | engesztelnem | engesztelned | engesztelnie | engesztelnünk | engesztelnetek | engesztelniük | |
| Other nonfinite verb forms | Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
| engesztelés | engesztelő | engesztelt | engesztelendő | engesztelve | engesztelhet | |||
Derived terms
- engesztelés
- engesztelget
- engesztelhetetlen
(With verbal prefixes):
- kiengesztel
- megengesztel
References
- engesztel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- engesztel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- engesztel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)