előz

előz

Hungarian

Etymology

elő +‎ -z[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛløːz]
• Hyphenation: előz

Verb

előz

1. (transitive, intransitive) to overtake, pass (to pass a more slowly moving object)

Conjugation

conjugation of előz

Infinitive			előzni
Past participle			előzött
Present participle			előző
Future participle			előzendő
Adverbial participle			előzve
Potential			előzhet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	előzök	előzöl	előz	előzünk	előztök	előznek
		Definite	előzöm én téged/titeket előzlek	előzöd	előzi	előzzük	előzitek	előzik
	Past	Indefinite	előztem	előztél	előzött	előztünk	előztetek	előztek
		Definite	előztem én téged/titeket előztelek	előzted	előzte	előztük	előztétek	előzték
Conditional mood	Present	Indefinite	előznék	előznél	előzne	előznénk	előznétek	előznének
		Definite	előzném én téged/titeket előznélek	előznéd	előzné	előznénk	előznétek	előznék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	előzzek	előzz or előzzél	előzzön	előzzünk	előzzetek	előzzenek
		Definite	előzzem én téged/titeket előzzelek	előzd or előzzed	előzze	előzzük	előzzétek	előzzék
Conjugated infinitive			előznöm	előznöd	előznie	előznünk	előznötök	előzniük

Derived terms

• előzékeny
• előzés
• előzmény

(With verbal prefixes):

• megelőz

References

1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN