elvetél
Hungarian
Etymology
el- + vetél
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlvɛteːl]
- Hyphenation: el‧ve‧tél
Verb
elvetél
- (transitive, intransitive) to miscarry, to abort (a foetus)
Conjugation
conjugation of elvetél
| Infinitive | elvetélni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | elvetélt | |||||||
| Present participle | elvetélő | |||||||
| Future participle | elvetélendő | |||||||
| Adverbial participle | elvetélve | |||||||
| Potential | elvetélhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | elvetélek | elvetélsz | elvetél | elvetélünk | elvetéltek | elvetélnek |
| Definite | elvetélem én téged/titeket elvetéllek | elvetéled | elvetéli | elvetéljük | elvetélitek | elvetélik | ||
| Past | Indefinite | elvetéltem | elvetéltél | elvetélt | elvetéltünk | elvetéltetek | elvetéltek | |
| Definite | elvetéltem én téged/titeket elvetéltelek | elvetélted | elvetélte | elvetéltük | elvetéltétek | elvetélték | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | elvetélnék | elvetélnél | elvetélne | elvetélnénk | elvetélnétek | elvetélnének |
| Definite | elvetélném én téged/titeket elvetélnélek | elvetélnéd | elvetélné | elvetélnénk | elvetélnétek | elvetélnék | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | elvetéljek | elvetélj or elvetéljél | elvetéljen | elvetéljünk | elvetéljetek | elvetéljenek |
| Definite | elvetéljem én téged/titeket elvetéljelek | elvetéld or elvetéljed | elvetélje | elvetéljük | elvetéljétek | elvetéljék | ||
| Conjugated infinitive | elvetélnem | elvetélned | elvetélnie | elvetélnünk | elvetélnetek | elvetélniük | ||
Derived terms
- elvetélés