eltűnt
Hungarian
Etymology
eltűnik + -t
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛltyːnt]
- Hyphenation: el‧tűnt
Adjective
eltűnt (not comparable)
- missing
- az eltűnt személy ― the missing person
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | eltűnt | eltűntek |
accusative | eltűntet | eltűnteket |
dative | eltűntnek | eltűnteknek |
instrumental | eltűnttel | eltűntekkel |
causal-final | eltűntért | eltűntekért |
translative | eltűntté | eltűntekké |
terminative | eltűntig | eltűntekig |
essive-formal | eltűntként | eltűntekként |
essive-modal | — | — |
inessive | eltűntben | eltűntekben |
superessive | eltűntön | eltűnteken |
adessive | eltűntnél | eltűnteknél |
illative | eltűntbe | eltűntekbe |
sublative | eltűntre | eltűntekre |
allative | eltűnthöz | eltűntekhez |
elative | eltűntből | eltűntekből |
delative | eltűntről | eltűntekről |
ablative | eltűnttől | eltűntektől |
Verb
eltűnt
- third-person singular indicative past indefinite of eltűnik
- past participle of eltűnik