elnök
Hungarian
Etymology
Shortening of the former elölülnök (literally, "one who sits in front"), calque of German Vorsitzender (“chairman”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlnøk]
Audio (file) - Hyphenation: el‧nök
Noun
elnök (plural elnökök)
- chairman, president
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | elnök | elnökök |
accusative | elnököt | elnököket |
dative | elnöknek | elnököknek |
instrumental | elnökkel | elnökökkel |
causal-final | elnökért | elnökökért |
translative | elnökké | elnökökké |
terminative | elnökig | elnökökig |
essive-formal | elnökként | elnökökként |
essive-modal | elnökül | — |
inessive | elnökben | elnökökben |
superessive | elnökön | elnökökön |
adessive | elnöknél | elnököknél |
illative | elnökbe | elnökökbe |
sublative | elnökre | elnökökre |
allative | elnökhöz | elnökökhöz |
elative | elnökből | elnökökből |
delative | elnökről | elnökökről |
ablative | elnöktől | elnököktől |
Possessive forms of elnök | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | elnököm | elnökeim |
2nd person sing. | elnököd | elnökeid |
3rd person sing. | elnöke | elnökei |
1st person plural | elnökünk | elnökeink |
2nd person plural | elnökötök | elnökeitek |
3rd person plural | elnökük | elnökeik |
Derived terms
- elnöki
(Compound words):
- alelnök
- elnökválasztás
- házelnök
- miniszterelnök
- pártelnök
(Expressions):
- megválasztott elnök