ellenállás
Hungarian
Etymology
ellen + állás[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlːɛnaːlːaːʃ]
- Hyphenation: el‧len‧ál‧lás
Noun
ellenállás (plural ellenállások)
- resistance (act of resisting)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ellenállás | ellenállások |
accusative | ellenállást | ellenállásokat |
dative | ellenállásnak | ellenállásoknak |
instrumental | ellenállással | ellenállásokkal |
causal-final | ellenállásért | ellenállásokért |
translative | ellenállássá | ellenállásokká |
terminative | ellenállásig | ellenállásokig |
essive-formal | ellenállásként | ellenállásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | ellenállásban | ellenállásokban |
superessive | ellenálláson | ellenállásokon |
adessive | ellenállásnál | ellenállásoknál |
illative | ellenállásba | ellenállásokba |
sublative | ellenállásra | ellenállásokra |
allative | ellenálláshoz | ellenállásokhoz |
elative | ellenállásból | ellenállásokból |
delative | ellenállásról | ellenállásokról |
ablative | ellenállástól | ellenállásoktól |
Possessive forms of ellenállás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ellenállásom | ellenállásaim |
2nd person sing. | ellenállásod | ellenállásaid |
3rd person sing. | ellenállása | ellenállásai |
1st person plural | ellenállásunk | ellenállásaink |
2nd person plural | ellenállásotok | ellenállásaitok |
3rd person plural | ellenállásuk | ellenállásaik |
Derived terms
- ellenállási
(Compound words):
- ellenállásmérő
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN