elektronikus
Hungarian
Etymology
Borrowed from English electronic.[1] With Latinate -ikus ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlɛktronikuʃ]
Audio (file) - Hyphenation: elekt‧ro‧ni‧kus
Adjective
elektronikus (comparative elektronikusabb, superlative legelektronikusabb)
- electronic (operating on the physical behavior of electrons)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elektronikus | elektronikusak |
| accusative | elektronikusat | elektronikusakat |
| dative | elektronikusnak | elektronikusaknak |
| instrumental | elektronikussal | elektronikusakkal |
| causal-final | elektronikusért | elektronikusakért |
| translative | elektronikussá | elektronikusakká |
| terminative | elektronikusig | elektronikusakig |
| essive-formal | elektronikusként | elektronikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elektronikusban | elektronikusakban |
| superessive | elektronikuson | elektronikusakon |
| adessive | elektronikusnál | elektronikusaknál |
| illative | elektronikusba | elektronikusakba |
| sublative | elektronikusra | elektronikusakra |
| allative | elektronikushoz | elektronikusakhoz |
| elative | elektronikusból | elektronikusakból |
| delative | elektronikusról | elektronikusakról |
| ablative | elektronikustól | elektronikusaktól |
Derived terms
- elektronikusan
- elektronikusság
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ikus
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- elektronikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.