együttható
Hungarian
Etymology
együtt + ható, literally coefficient
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɟːythɒtoː]
- Hyphenation: együtt‧ha‧tó
Noun
együttható (plural együtthatók)
- (mathematics) coefficient (algebraic constant)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | együttható | együtthatók |
| accusative | együtthatót | együtthatókat |
| dative | együtthatónak | együtthatóknak |
| instrumental | együtthatóval | együtthatókkal |
| causal-final | együtthatóért | együtthatókért |
| translative | együtthatóvá | együtthatókká |
| terminative | együtthatóig | együtthatókig |
| essive-formal | együtthatóként | együtthatókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | együtthatóban | együtthatókban |
| superessive | együtthatón | együtthatókon |
| adessive | együtthatónál | együtthatóknál |
| illative | együtthatóba | együtthatókba |
| sublative | együtthatóra | együtthatókra |
| allative | együtthatóhoz | együtthatókhoz |
| elative | együtthatóból | együtthatókból |
| delative | együtthatóról | együtthatókról |
| ablative | együtthatótól | együtthatóktól |
| Possessive forms of együttható | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | együtthatóm | együtthatóim |
| 2nd person sing. | együtthatód | együtthatóid |
| 3rd person sing. | együtthatója | együtthatói |
| 1st person plural | együtthatónk | együtthatóink |
| 2nd person plural | együtthatótok | együtthatóitok |
| 3rd person plural | együtthatójuk | együtthatóik |