egyezség
Hungarian
Etymology
egyezik + -ség. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɟːɛʃːeːɡ]
- Hyphenation: egyez‧ség
Noun
egyezség (plural egyezségek)
- deal, agreement, contract, settlement, arrangement (an agreement between parties)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyezség | egyezségek |
| accusative | egyezséget | egyezségeket |
| dative | egyezségnek | egyezségeknek |
| instrumental | egyezséggel | egyezségekkel |
| causal-final | egyezségért | egyezségekért |
| translative | egyezséggé | egyezségekké |
| terminative | egyezségig | egyezségekig |
| essive-formal | egyezségként | egyezségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyezségben | egyezségekben |
| superessive | egyezségen | egyezségeken |
| adessive | egyezségnél | egyezségeknél |
| illative | egyezségbe | egyezségekbe |
| sublative | egyezségre | egyezségekre |
| allative | egyezséghez | egyezségekhez |
| elative | egyezségből | egyezségekből |
| delative | egyezségről | egyezségekről |
| ablative | egyezségtől | egyezségektől |
| Possessive forms of egyezség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | egyezségem | egyezségeim |
| 2nd person sing. | egyezséged | egyezségeid |
| 3rd person sing. | egyezsége | egyezségei |
| 1st person plural | egyezségünk | egyezségeink |
| 2nd person plural | egyezségetek | egyezségeitek |
| 3rd person plural | egyezségük | egyezségeik |
Derived terms
(Expressions):
- egyezséget köt
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN