egybeírt
Hungarian
Etymology
egybeír + -t
Pronunciation
- IPA(key): [ ˈɛɟbɛiːrt]
- Hyphenation: egy‧be‧írt
- Rhymes: -iːrt
Verb
egybeírt
- third-person singular indicative past indefinite of egybeír
Participle
egybeírt
- past participle of egybeír
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egybeírt | egybeírtak |
| accusative | egybeírtat | egybeírtakat |
| dative | egybeírtnak | egybeírtaknak |
| instrumental | egybeírttal | egybeírtakkal |
| causal-final | egybeírtért | egybeírtakért |
| translative | egybeírttá | egybeírtakká |
| terminative | egybeírtig | egybeírtakig |
| essive-formal | egybeírtként | egybeírtakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egybeírtban | egybeírtakban |
| superessive | egybeírton | egybeírtakon |
| adessive | egybeírtnál | egybeírtaknál |
| illative | egybeírtba | egybeírtakba |
| sublative | egybeírtra | egybeírtakra |
| allative | egybeírthoz | egybeírtakhoz |
| elative | egybeírtból | egybeírtakból |
| delative | egybeírtról | egybeírtakról |
| ablative | egybeírttól | egybeírtaktól |
| non-attributive possessive - singular | egybeírté | egybeírtaké |
| non-attributive possessive - plural | egybeírtéi | egybeírtakéi |