dobogtat

dobogtat

Hungarian

Etymology

dobog (“to beat, palpitate; stump”) +‎ -tat (causative suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdoboktɒt]
• Hyphenation: do‧bog‧tat

Verb

dobogtat

1. (transitive) to beat, pound, stomp, thump

   A nyulak a hátsó lábukat dobogtatják a földön, ha megijednek. ― Rabbits thump the ground with their back feet when startled.

2. (transitive) to make someone's heart beat/throb

Conjugation

conjugation of dobogtat

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	dobogtatok	dobogtatsz	dobogtat	dobogtatunk	dobogtattok	dobogtatnak
		Definite	dobogtatom	dobogtatod	dobogtatja	dobogtatjuk	dobogtatjátok	dobogtatják
		2nd-p. object	dobogtatlak	―
	Past	Indefinite	dobogtattam	dobogtattál	dobogtatott	dobogtattunk	dobogtattatok	dobogtattak
		Definite	dobogtattam	dobogtattad	dobogtatta	dobogtattuk	dobogtattátok	dobogtatták
		2nd-p. object	dobogtattalak	―
Conditional mood	Present	Indefinite	dobogtatnék	dobogtatnál	dobogtatna	dobogtatnánk	dobogtatnátok	dobogtatnának
		Definite	dobogtatnám	dobogtatnád	dobogtatná	dobogtatnánk	dobogtatnátok	dobogtatnák
		2nd-p. object	dobogtatnálak	―
Subjunctive mood	Present	Indefinite	dobogtassak	dobogtass or dobogtassál	dobogtasson	dobogtassunk	dobogtassatok	dobogtassanak
		Definite	dobogtassam	dobogtasd or dobogtassad	dobogtassa	dobogtassuk	dobogtassátok	dobogtassák
		2nd-p. object	dobogtassalak	―
Infinitive	dobogtatni		dobogtatnom	dobogtatnod	dobogtatnia	dobogtatnunk	dobogtatnotok	dobogtatniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			dobogtatás	dobogtató	dobogtatott	dobogtatandó	dobogtatva	dobogtathat

Derived terms

(With verbal prefixes):

• megdobogtat