dezintegráció
Hungarian
Etymology
Borrowed from French désintégration.[1] With Latinate -áció ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdɛzintɛɡraːt͡siʲoː]
- Hyphenation: dez‧in‧teg‧rá‧ció
Noun
dezintegráció (plural dezintegrációk)
- disintegration
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | dezintegráció | dezintegrációk |
| accusative | dezintegrációt | dezintegrációkat |
| dative | dezintegrációnak | dezintegrációknak |
| instrumental | dezintegrációval | dezintegrációkkal |
| causal-final | dezintegrációért | dezintegrációkért |
| translative | dezintegrációvá | dezintegrációkká |
| terminative | dezintegrációig | dezintegrációkig |
| essive-formal | dezintegrációként | dezintegrációkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | dezintegrációban | dezintegrációkban |
| superessive | dezintegráción | dezintegrációkon |
| adessive | dezintegrációnál | dezintegrációknál |
| illative | dezintegrációba | dezintegrációkba |
| sublative | dezintegrációra | dezintegrációkra |
| allative | dezintegrációhoz | dezintegrációkhoz |
| elative | dezintegrációból | dezintegrációkból |
| delative | dezintegrációról | dezintegrációkról |
| ablative | dezintegrációtól | dezintegrációktól |
| Possessive forms of dezintegráció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | dezintegrációm | dezintegrációim |
| 2nd person sing. | dezintegrációd | dezintegrációid |
| 3rd person sing. | dezintegrációja | dezintegrációi |
| 1st person plural | dezintegrációnk | dezintegrációink |
| 2nd person plural | dezintegrációtok | dezintegrációitok |
| 3rd person plural | dezintegrációjuk | dezintegrációik |
Derived terms
- dezintegrációs
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN