deverbális
Hungarian
Etymology
From scientific Latin, from de- (“from”) + verbum (“verb”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdɛvɛrbaːliʃ]
- Hyphenation: de‧ver‧bá‧lis
Adjective
deverbális (not comparable)
- (linguistics) deverbal (derived from a verb)
- Synonym: igéből képzett
Declension
| Inflection of deverbális | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | deverbális | deverbálisak |
| accusative | deverbálist deverbálisat | deverbálisakat |
| dative | deverbálisnak | deverbálisaknak |
| instrumental | deverbálissal | deverbálisakkal |
| causal-final | deverbálisért | deverbálisakért |
| translative | deverbálissá | deverbálisakká |
| terminative | deverbálisig | deverbálisakig |
| essive-formal | deverbálisként | deverbálisakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | deverbálisban | deverbálisakban |
| superessive | deverbálison | deverbálisakon |
| adessive | deverbálisnál | deverbálisaknál |
| illative | deverbálisba | deverbálisakba |
| sublative | deverbálisra | deverbálisakra |
| allative | deverbálishoz | deverbálisakhoz |
| elative | deverbálisból | deverbálisakból |
| delative | deverbálisról | deverbálisakról |
| ablative | deverbálistól | deverbálisaktól |
| non-attributive possessive - singular | deverbálisé | deverbálisaké |
| non-attributive possessive - plural | deverbáliséi | deverbálisakéi |
Derived terms
- deverbális főnév
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN