dedukció
Hungarian
Etymology
Borrowed from Latin deductio.[1] With -ció ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdɛdukt͡siʲoː]
- Hyphenation: de‧duk‧ció
Noun
dedukció (plural dedukciók)
- deduction
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | dedukció | dedukciók |
| accusative | dedukciót | dedukciókat |
| dative | dedukciónak | dedukcióknak |
| instrumental | dedukcióval | dedukciókkal |
| causal-final | dedukcióért | dedukciókért |
| translative | dedukcióvá | dedukciókká |
| terminative | dedukcióig | dedukciókig |
| essive-formal | dedukcióként | dedukciókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | dedukcióban | dedukciókban |
| superessive | dedukción | dedukciókon |
| adessive | dedukciónál | dedukcióknál |
| illative | dedukcióba | dedukciókba |
| sublative | dedukcióra | dedukciókra |
| allative | dedukcióhoz | dedukciókhoz |
| elative | dedukcióból | dedukciókból |
| delative | dedukcióról | dedukciókról |
| ablative | dedukciótól | dedukcióktól |
| Possessive forms of dedukció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | dedukcióm | dedukcióim |
| 2nd person sing. | dedukciód | dedukcióid |
| 3rd person sing. | dedukciója | dedukciói |
| 1st person plural | dedukciónk | dedukcióink |
| 2nd person plural | dedukciótok | dedukcióitok |
| 3rd person plural | dedukciójuk | dedukcióik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN