cél
See also: cel, cèl, ceļ, and çel
Hungarian
Etymology
Borrowed from German, more specifically from High German. Compare German Ziel.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡seːl]
Audio (file)
Noun
cél (plural célok)
- target
- goal
- finish
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | cél | célok |
accusative | célt | célokat |
dative | célnak | céloknak |
instrumental | céllal | célokkal |
causal-final | célért | célokért |
translative | céllá | célokká |
terminative | célig | célokig |
essive-formal | célként | célokként |
essive-modal | célul | — |
inessive | célban | célokban |
superessive | célon | célokon |
adessive | célnál | céloknál |
illative | célba | célokba |
sublative | célra | célokra |
allative | célhoz | célokhoz |
elative | célból | célokból |
delative | célról | célokról |
ablative | céltól | céloktól |
Possessive forms of cél | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | célom | céljaim |
2nd person sing. | célod | céljaid |
3rd person sing. | célja | céljai |
1st person plural | célunk | céljaink |
2nd person plural | célotok | céljaitok |
3rd person plural | céljuk | céljaik |
Derived terms
- céloz
- célszerű
- céltalan
- célú
- célzat
- úti cél
(Compound words):
- célfotó
- célkitűzés
- céllövő
- céllövölde
- célnyelv
- célpont
- célravezető
- céltudatos
- életcél
(Expressions):
- a cél szentesíti az eszközt
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Kashubian
Noun
cél m
- aim
- purpose