csúsztatás
Hungarian
Etymology
csúsztat + -ás
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃuːstɒtaːʃ]
- Hyphenation: csúsz‧ta‧tás
Noun
csúsztatás (plural csúsztatások)
- the act of sliding something
- overtime compensation time off or holiday
- fallacy, deceptive argument (especially one made by omitting facts or distorting the truth)
- a deliberate and admitted inaccuracy or approximation that is made in order to express a thought better
- Kis csúsztatással azt mondhatjuk, hogy a madarak tollas dinoszauruszok. ― By taking certain liberties, we could say that birds are feathered dinosaurs.
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csúsztatás | csúsztatások |
| accusative | csúsztatást | csúsztatásokat |
| dative | csúsztatásnak | csúsztatásoknak |
| instrumental | csúsztatással | csúsztatásokkal |
| causal-final | csúsztatásért | csúsztatásokért |
| translative | csúsztatássá | csúsztatásokká |
| terminative | csúsztatásig | csúsztatásokig |
| essive-formal | csúsztatásként | csúsztatásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csúsztatásban | csúsztatásokban |
| superessive | csúsztatáson | csúsztatásokon |
| adessive | csúsztatásnál | csúsztatásoknál |
| illative | csúsztatásba | csúsztatásokba |
| sublative | csúsztatásra | csúsztatásokra |
| allative | csúsztatáshoz | csúsztatásokhoz |
| elative | csúsztatásból | csúsztatásokból |
| delative | csúsztatásról | csúsztatásokról |
| ablative | csúsztatástól | csúsztatásoktól |
| Possessive forms of csúsztatás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csúsztatásom | csúsztatásaim |
| 2nd person sing. | csúsztatásod | csúsztatásaid |
| 3rd person sing. | csúsztatása | csúsztatásai |
| 1st person plural | csúsztatásunk | csúsztatásaink |
| 2nd person plural | csúsztatásotok | csúsztatásaitok |
| 3rd person plural | csúsztatásuk | csúsztatásaik |