csúszik
Hungarian
Etymology
From an onomatopoeia[1] + -ik.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃuːsik]
- Hyphenation: csú‧szik
Verb
csúszik
- (intransitive) to slide
Conjugation
conjugation of csúszik
| Infinitive | csúszni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | csúszott | |||||||
| Present participle | csúszó | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | csúszva | |||||||
| Potential | csúszhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | csúszom or csúszok | csúszol | csúszik | csúszunk | csúsztok | csúsznak |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | csúsztam | csúsztál | csúszott | csúsztunk | csúsztatok | csúsztak | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional mood | Present | Indefinite | csúsznék | csúsznál | csúszna | csúsznánk | csúsznátok | csúsznának |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | csússzak | csússz or csússzál | csússzon | csússzunk | csússzatok | csússzanak |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated infinitive | csúsznom | csúsznod | csúsznia | csúsznunk | csúsznotok | csúszniuk | ||
Derived terms
- csúszás
- csúszós
- csúsztat
(Compound words):
- csúszik-mászik
(With verbal prefixes):
- átcsúszik
- becsúszik
- belecsúszik
- elcsúszik
- felcsúszik
- félrecsúszik
- kicsúszik
- lecsúszik
- megcsúszik
- rácsúszik
- szétcsúszik
- végigcsúszik
- visszacsúszik
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6