császár
Hungarian
Etymology
From a Slavic language. Compare Serbo-Croatian cesar, Czech císař, from Latin Caesar (“emperor”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃaːsaːr]
Audio (file) - Hyphenation: csá‧szár
Noun
császár (plural császárok)
- emperor
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | császár | császárok |
| accusative | császárt | császárokat |
| dative | császárnak | császároknak |
| instrumental | császárral | császárokkal |
| causal-final | császárért | császárokért |
| translative | császárrá | császárokká |
| terminative | császárig | császárokig |
| essive-formal | császárként | császárokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | császárban | császárokban |
| superessive | császáron | császárokon |
| adessive | császárnál | császároknál |
| illative | császárba | császárokba |
| sublative | császárra | császárokra |
| allative | császárhoz | császárokhoz |
| elative | császárból | császárokból |
| delative | császárról | császárokról |
| ablative | császártól | császároktól |
| Possessive forms of császár | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | császárom | császáraim |
| 2nd person sing. | császárod | császáraid |
| 3rd person sing. | császára | császárai |
| 1st person plural | császárunk | császáraink |
| 2nd person plural | császárotok | császáraitok |
| 3rd person plural | császáruk | császáraik |
Derived terms
- császári
- császárság
(Compound words):
- császármadár
- császármetszés
- császárné
- császárnő
- császárpingvin
- császárzsemle