csámcsog
Hungarian
Alternative forms
- csamcsog (dialectal)
Etymology
From an onomatopoeia[1] + -og (frequentative suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃaːmt͡ʃoɡ]
- Hyphenation: csám‧csog
Verb
csámcsog
- (intransitive) to munch (to chew with a grinding, crunching sound)
Conjugation
conjugation of csámcsog
| Infinitive | csámcsogni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | csámcsogott | |||||||
| Present participle | csámcsogó | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | csámcsogva | |||||||
| Potential | csámcsoghat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | csámcsogok | csámcsogsz | csámcsog | csámcsogunk | csámcsogtok | csámcsognak |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | csámcsogtam | csámcsogtál | csámcsogott | csámcsogtunk | csámcsogtatok | csámcsogtak | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional mood | Present | Indefinite | csámcsognék | csámcsognál | csámcsogna | csámcsognánk | csámcsognátok | csámcsognának |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | csámcsogjak | csámcsogj or csámcsogjál | csámcsogjon | csámcsogjunk | csámcsogjatok | csámcsogjanak |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated infinitive | csámcsognom | csámcsognod | csámcsognia | csámcsognunk | csámcsognotok | csámcsogniuk | ||
Derived terms
- csámcsogás
(With verbal prefixes):
- elcsámcsog
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Further reading
- csámcsog in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.