cselekvés
Hungarian
Etymology
From the cselekv- stem of cselekedik (“to do, act”) + -és (“noun-forming suffix”). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɛlɛkveːʃ]
- Hyphenation: cse‧lek‧vés
Noun
cselekvés
- action
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | cselekvés | cselekvések |
| accusative | cselekvést | cselekvéseket |
| dative | cselekvésnek | cselekvéseknek |
| instrumental | cselekvéssel | cselekvésekkel |
| causal-final | cselekvésért | cselekvésekért |
| translative | cselekvéssé | cselekvésekké |
| terminative | cselekvésig | cselekvésekig |
| essive-formal | cselekvésként | cselekvésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | cselekvésben | cselekvésekben |
| superessive | cselekvésen | cselekvéseken |
| adessive | cselekvésnél | cselekvéseknél |
| illative | cselekvésbe | cselekvésekbe |
| sublative | cselekvésre | cselekvésekre |
| allative | cselekvéshez | cselekvésekhez |
| elative | cselekvésből | cselekvésekből |
| delative | cselekvésről | cselekvésekről |
| ablative | cselekvéstől | cselekvésektől |
| Possessive forms of cselekvés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | cselekvésem | cselekvéseim |
| 2nd person sing. | cselekvésed | cselekvéseid |
| 3rd person sing. | cselekvése | cselekvései |
| 1st person plural | cselekvésünk | cselekvéseink |
| 2nd person plural | cselekvésetek | cselekvéseitek |
| 3rd person plural | cselekvésük | cselekvéseik |
Derived terms
- cselekvési
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN