csecsebecse
Hungarian
Etymology
A playful reduplication of csecse (“pretty, decorative; used in child language”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɛt͡ʃɛbɛt͡ʃɛ]
- Hyphenation: cse‧cse‧be‧cse
Noun
csecsebecse (plural csecsebecsék)
- trinket, bauble, gewgaw, frippery, knick-knack, bric-a-brac, gaud (a showy trifle, a toy, a jewelry, of minor value)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csecsebecse | csecsebecsék |
| accusative | csecsebecsét | csecsebecséket |
| dative | csecsebecsének | csecsebecséknek |
| instrumental | csecsebecsével | csecsebecsékkel |
| causal-final | csecsebecséért | csecsebecsékért |
| translative | csecsebecsévé | csecsebecsékké |
| terminative | csecsebecséig | csecsebecsékig |
| essive-formal | csecsebecseként | csecsebecsékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csecsebecsében | csecsebecsékben |
| superessive | csecsebecsén | csecsebecséken |
| adessive | csecsebecsénél | csecsebecséknél |
| illative | csecsebecsébe | csecsebecsékbe |
| sublative | csecsebecsére | csecsebecsékre |
| allative | csecsebecséhez | csecsebecsékhez |
| elative | csecsebecséből | csecsebecsékből |
| delative | csecsebecséről | csecsebecsékről |
| ablative | csecsebecsétől | csecsebecséktől |
| Possessive forms of csecsebecse | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csecsebecsém | csecsebecséim |
| 2nd person sing. | csecsebecséd | csecsebecséid |
| 3rd person sing. | csecsebecséje | csecsebecséi |
| 1st person plural | csecsebecsénk | csecsebecséink |
| 2nd person plural | csecsebecsétek | csecsebecséitek |
| 3rd person plural | csecsebecséjük | csecsebecséik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN