csalit
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɒlit]
- Hyphenation: csa‧lit
- Rhymes: -it
Etymology 1
[1552] Of uncertain origin, perhaps from a Turkic language.[1]
Noun
csalit (plural csalitok)
- (literary) copse, coppice
- Synonyms: berek, liget
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csalit | csalitok |
| accusative | csalitot | csalitokat |
| dative | csalitnak | csalitoknak |
| instrumental | csalittal | csalitokkal |
| causal-final | csalitért | csalitokért |
| translative | csalittá | csalitokká |
| terminative | csalitig | csalitokig |
| essive-formal | csalitként | csalitokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csalitban | csalitokban |
| superessive | csaliton | csalitokon |
| adessive | csalitnál | csalitoknál |
| illative | csalitba | csalitokba |
| sublative | csalitra | csalitokra |
| allative | csalithoz | csalitokhoz |
| elative | csalitból | csalitokból |
| delative | csalitról | csalitokról |
| ablative | csalittól | csalitoktól |
| non-attributive possessive - singular | csalité | csalitoké |
| non-attributive possessive - plural | csalitéi | csalitokéi |
| Possessive forms of csalit | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csalitom | csalitjaim |
| 2nd person sing. | csalitod | csalitjaid |
| 3rd person sing. | csalitja | csalitjai |
| 1st person plural | csalitunk | csalitjaink |
| 2nd person plural | csalitotok | csalitjaitok |
| 3rd person plural | csalitjuk | csalitjaik |
Derived terms
- csalitos
Etymology 2
From csali (“bait, lure, decoy”) + -t (accusative suffix).
Noun
csalit
- accusative singular of csali
References
- csalit in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- csalit in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- csalit in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)