csal
See also: -csál
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɒl]
Verb
csal
- (transitive) to cheat, deceive
Conjugation
conjugation of csal
| Infinitive | csalni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | csalt | |||||||
| Present participle | csaló | |||||||
| Future participle | csalandó | |||||||
| Adverbial participle | csalva | |||||||
| Potential | csalhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | csalok | csalsz | csal | csalunk | csaltok | csalnak |
| Definite | csalom én téged/titeket csallak | csalod | csalja | csaljuk | csaljátok | csalják | ||
| Past | Indefinite | csaltam | csaltál | csalt | csaltunk | csaltatok | csaltak | |
| Definite | csaltam én téged/titeket csaltalak | csaltad | csalta | csaltuk | csaltátok | csalták | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | csalnék | csalnál | csalna | csalnánk | csalnátok | csalnának |
| Definite | csalnám én téged/titeket csalnálak | csalnád | csalná | csalnánk | csalnátok | csalnák | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | csaljak | csalj or csaljál | csaljon | csaljunk | csaljatok | csaljanak |
| Definite | csaljam én téged/titeket csaljalak | csald or csaljad | csalja | csaljuk | csaljátok | csalják | ||
| Conjugated infinitive | csalnom | csalnod | csalnia | csalnunk | csalnotok | csalniuk | ||
Derived terms
- csalárd
- csalás
- csalatkozik
- csalfa
- csali
- csalódik
- csalogat
- csalóka
(With verbal prefixes):
- megcsal
(Expressions):
- a látszat csal
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN